Élmény, élvezet és a tabuk - Élőben az Evolution 2016-ról

14:43 - Hosszú és tanulságos nap volt, remek témákkal, jó előadásokkal, és meglepően kevés olyan pillanattal, amely értetlenkedésre adott okot. Én ezzel megköszönöm a figyelmeteket, találkozunk a legközelebbi élő közvetítésen - amely hamarabb, de messzebb lesz, mint gondoljátok...

17:32 - Az automatizálás nem a kreativitásnál kezdődik, hanem ott, hogy best practice-eket másolunk le és A/B teszteket végzünk - így kapjuk a hozzáadott értéket, ami csak nálunk van meg, ami egyedi, ami magas ROI-t képes produkálni.

Az automatizálás abból indult ki, hogy a CRM rendszerek nem adtak megfelelő választ a marketingesek kihívásaira. Akkor nyertek igazán létjogosultságot, amikor a válság miatt a marketingrészlegeket leépítették, de nagyobb teljesítményt vártak el.

Mire jó? Többek között...

• Magasabb konverzió
• A/B tesztek egyszerű menedzselése
• Magasabb open és click-through rate
• Ismétlődő feladatok automatizálása
• Fejlett analitika és riportálás

Fókusz: megtalálhatóság és perszonalizált elérés. Ma az automatizálási szoftverek segítségével ez már nem csak lehetséges, egyenesen szükséges.

A szép pedig az benne, hogy ma már a KKV-k számára is elérhetőek ezek az eszközök, a használatuk megtérül.

17:20 - Várhatóan a nap egyik legkomolyabb előadása következik, amit érthetetlen módon estére raktak. Damjanovich Nebojsa, a Senpai Consulting ügyvezetője, az AdPlanky tulajdonosa, az Inbound Marketing Akadémia ura arról szól hamarosan, hogyan szolgálja ki az élmény iránti igényünket az automatizálás.

16:55 - Átugrottam közben a közösségi terembe, mivel a program egy igazi detektívet ígért, aki beavat a Facebookos adatbányászatba.

Így is lett, Baráth György, a Magyar Detektív Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a biztonságérzetünk nem más, mint a fenyegetettség hiánya. A FB esetében is arra törekszünk, hogy biztonságosan használhassuk.

A FB változásokat hozott közösségi életünkben, a véleménynyilvánításban, a párkapcsolatokban is. Az információáramlás felgyorsult és szétterült. A társas kommunikáció legyengült, üzeneteink mindenkihez eljutnak.

Éppen ezért a közösségi oldal aranybánya a hatóságoknak, akik tavaly 185 esetben kértek ki adatokat (ez persze csak a magyar adat). Az adatbányászok és a bűnözők szintén sokat nyernek a közösségi oldalakkal, életünk minden apró részletét megismerhetik.

Ezután látványos bemutató következett, amiből megtudhattuk, hogy néhány alapvető adat segítségével egy ember életének szinte minden fontos részletére fényt deríthetünk. Tanulság: figyeljetek a biztonsági beállításokra.

16:33 - Megjegyzem, az elmúlt két évben azt figyeltem meg, hogy a különféle konferenciák, rendezvények tartalommarketinges szekciói egyre jobban megtelnek - ez ma tetőzött, elképesztően népszerű a terem, még az öt órás lélektani fáradtsági határhoz közelítve is majdnem tele van, a közönség feszülten figyel arra, hogyan és milyen tartalmakat gyártson, hogyan mérjen, hogyan terjesszen.

16:24 - Hogyan költsük el a büdzsét hatékonyan, ha cégen belül gyártunk tartalmat? Puskás Kata Szidónia beavat minket.

Meg kell határoznunk mindjárt az elején azt, hogy mire van szüksége a célcsoportunknak. Cégbemutatóra? Hasznos infókra a termékekről? Felvilágosító, edukációs vagy éppen szórakoztató tartalmakra? Milyen tartaomtípust adunk nekik - blogposztokat, videókat, infografikákat, sajtóközleményeket, cikkeket, prezentációkat?

Mindent a célcsoport igényei határoznak meg.

Emellett egy kreatív ötletre van nagy szükség. Példa: egy ügyfél azt szerette volna, ha lefestenek egy generátorházat a székház előtt - viszont ezt graffitiversennyel párosítják. Mivel a fiatalok voltak a célcsoport, így megszólíthatták őket, és mivel "a graffitisek lazák, jófejek", ezért remek videókat tudtak készíteni a versenyről.

Kis büdzsénél az időtényező is fontos, sokkal több időt kell fordítanunk a kampány megtervezésére - hiszen kisebb a hibalehetőségünk.

16:16 - Mi szerint szegmentálhatunk? Nyilván az adatbázisban található különféle adattípusok alapján, ezért fel kell mérnünk, hogy milyen adatok állnak rendelkezésünkre, és ha valami hiányzik, hogyan tudjuk azt a leghatékonyabban megszerezni a leadektől.

Ezután célozhatunk korcsoportra, időre, földrajzi helyre, érdeklődésre - bármire, amiről megfelelő mennyiségű és minőségű adattal rendelkezünk.

Na de mi az ügyfél értéke? Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, meg kell vizsgálnunk különféle mutatókat. például, hogy mennyi időt tölt az oldalon, vagy éppen mennyit fordítottunk a megszerzésére, aktiválására, mennyi a szegmense szerinti átlagos ügyfélérték. A cél, hogy megnyújtsuk a felhasználói életgörbét. Ehhez használhatunk eltérő típusú üzeneteket, különféle ösztönzőket.

Segítségünkre lehet az RFM szegmentáció is - a frissesség (recency), gyakoriság (frequency) és jövedelmezőség (monetary) szerint 125 különféle csoportra bonthatjuk így leadjeinket.

16:10 - Dely Gábor, a DIMSZ E-mail Marketing Tagozatának elnöke most arról fog beszélni, hogyan határozzuk meg, hogy kinek érdemes tartalat gyártanunk.

A legfőbb kérdés, amit meg kell válaszolnunk: mi a vállalkozásunk célja? Lehet a cél az, hogy forgalmat tereljünk egy oldalra (ha aggregátor oldalként működünk), hogy minél több terméket értékesítsünk, vagy akár az, hogy előfizetéseket adjunk el. A konverzió mindig más és más. Hírlevelknél például általában csalikat alkalmazunk (jut eszembe, te olvastad már „Majdnem minden a céges blogokról” című e-könyvünket? Csak úgy eszembe jutott, tényleg) és ezért cserébe kérünk mailcímeket. Így lesz a látogatóból lead, akit gondozni tudunk, a későbbiekben el tudunk érni e-mail markeinggel.

Nem mindegy, milyen adatokból áll az adatbázisunk, alkalmas-e az üzleti célok elérésére, a tevek megvalósítására. Szintén sok múlik azon, hogy honnan gyűjtünk adatokat, hogyan építünk adatbázist.

15:47 - Fábián Levente a szegmentálásról beszél az adatvezérelt e-mail marketing témáján belül.

"Szerintem a viselkedést érdemes megvizsgálni, például márkapreferenciát", mondja. Vizsgáljuk meg, hogy a blogunkat látogatókat mely kategóriájú tartalmak érdeklik, figyeljünk mindent. A cél, hogy képzeljük bele magunkat a vásárlóink helyzetébe, lássunk a fejükbe. Építsünk buyer personákat.

Szegmentálás után 150 százalékkal ugrott meg egy adott hírlevél átkattintási aránya (CTR) Leventééknél. Ez egyébként nem egyedülálló siker, ha egy szegmentálatlan listát átalakítunk, szegmensekre bontjuk és ennek megfelelően kezdünk kiküldeni perszonalizált leveleket, többszörösére növelhetjük az átkattintási arányt.

Ez például a HubSpot egy mérése:

• 
• Jó tanács: feliratkozásnál minél kevesebb adatot kérjünk el, mert minden további mező 10 százalékkal rontja a konverziós arányt.
• Jó tanács kettő: ne őrülj bele a szegmentálásba, egy 10 ezres listánál 4-5 szegmens bőven elegendő.

15:36 - Újabb kérdés, egyik kedvenc vesszőparipánk méghozzá: milyen hosszú az ideális cikk? Itt már senki nem szavaz, nem ugrunk be, mert a válasz: "attól függ". A Marketingszöveg.com hevesen bólogat.

Tamás üzenete, hogy mérjünk, de ne csak ész nélkül: mérjük azt, ami fontos, és gondolkodjunk azon, melyik szám mit jelent.

Na és a CTA hová kerüljön? Hát oda, ahol éppen jó neki, buta kérdés. Szóval a megoldás, hogy teszteljünk: csinálj hőtérképes vizsgálatot, A/B teszteket, tapasztald ki, hogy a közönséged hol kattint szívesebben.

15:34 - Sajnos leragadtunk kicsit, mert valaki a közönségből nem érti, hogy tökmindegy, vannak-e gyorsolvasók a látogatóink között, mert úgyis a célközönség határozza meg, tényleg jó-e egy adat vagy sem.

15:31 - Mester Tamás az adatvezérelt tartalommarketingről szól.

Honnan tudhatjuk, hogy sikeres valami? A konverzióról, a tartalommarketingnél azonban ez problémás, mivel az eredmények hosszabb távon jönnek - tehát más KPI kell.

A jó sikermérőről Tamás megszavaztatja a közönséget, de átver mindenkit, mert a helyes választ nem teszi a képernyőre. Szerinte a kulcs az összolvasási idő.

Az átlagos olvasási idő azért nem jó, mert a különféle hosszú tartalmakat nehéz összehasonlítani. Az olvasók számánál nem, tudjuk, ki olvasta végig valójában. A megtekintések számával ugyanez a gond, a lepattanással pedig, hogy egy blognál ez teljesen normális jelenség.

15:27 - Zárógondolat: a hiperrelevancia feltétele a bizalom. A vásárlók lemondanak bizonyos adatokról a kereskedő javára, ahhoz viszont, hogy ezt megtegyék, a kereskedőnek úgy kell viselkednie, hogy megbízzanak benne.

15:21 - Közben Bacsa Gábor már a hiperrelevanciáról beszél és arról, hogy milyen bonyolult fogyasztói utak jöttek létre, hogy megváltozott a piac. Létrejött az "omnichannel" kereskedelem, amikor minden csatornát egyszerre használunk, amin az Internet of Things megjelenése csak gyorsítani fog - éppen ezért szükséges, hogy mindent mérjünk, hiszen az eszközök segítségével erre képesek vagyunk.

Ez a rengeteg információ pedig a kereskedők számára lehetővé teszi, hogy kínálatukat hiperrelevánssá tegyék, vagyis mindenkinek éppen azt és úgy kínálják, ahogyan arra szükség van. Releváns, személyre szabott ajánlatokat tehetünk, javíthatjuk a szolgáltatásokat, fokozhatjuk a vásárlói élményt.

Így tehát mindenki boldog: a vásárló azt kapja, amire szüksége van, a konverziók száma és aránya pedig növekszik, több bevételt termelve a kereskedőnek.

15:18 - Az Indexes srácoknak is tetszik a közvetítés, kikerültünk I2-re, köszi!

15:06 - A Sztárok a hirdetésekben beszélgetés végére ültem be éppen, de már a hiperrelevanciáról szóló előadást várom igazán. Most annyit tudtam meg éppen, hogy megosztó hírességeket használni a kampányban vagy jó, vagy nem.

14:44 - A konyha egész jó. Most pedig megtudjuk majd, mi a sikeres personal branding titka, legalábbis reményeim szerint - Szalóki Ági a Figyelő Kamasz Melindájával beszélget.

Update: sajnos tévedtem, eddig annyit tudtunk meg, hogy Szalóki Áginak van FB oldala és honlapja is, és Instagramra is posztolgat, de statisztikákra, tippekre, praktikákra itt hiába várok. Megcélozom inkább a sárga termet ismét, mert teljesen lázba jöttem a késő délutáni programtól, elképesztően jó témák lesznek: tartalomgyártás inhouse vs. outsourcing, adatvezérelt content marketing, automatizálás Damjanovich Nebojsával és így tovább.

13:55 - A kettő valójában nem választható el egymástól, mondhatni egymás szinonimái, de mégsem. Na ezt bogozzuk ki mindjárt.

"Ha a content marketing a focipálya, az inbound marketing visz el minket a félpályáig" - ez egész kreatív megfogalmazás, tetszene is, ha nem hallanánk azonnal vica versa is. Azért ennyi perc alatt remek alapozó előadás volt, szépen tisztázta a dolgot, azt elismerem.

13:53 - Most pedig Andrási Gábor következik, aki tíz percben értekezik róla, miben más az inbound marketing és a tartalommarketing. Sajnos definiálással indul - ha még egy tartalommarketinges definíciót hallok ma, katatón állapotba fogok zuhanni.

13:52 - A Rubophennek külön szájtot építettek gyakorlatilag, rovatokkal és alrovatokkal, mert ki akarták emelni. Na, pont így működik egy saját magazin.

13:47 - Daniella szerint a content marketing a legerősebb új trend, így nekik sem volt más választásuk, mint beszállni az ilyen tartalomgyártásba. "A content marketing nem átveri a usert, hanem edukál, úgy szórakoztatj, hogy az közben mind a két félnek jó", mondja.

"Nem PR cikkekről beszélünk, hanem olyan cikkekről, amelyek beleilleszkednek az oldal tartalmába, olyan cikkekről, amelyekből nem a termék folyik, amelyek a szájthoz is illenek", mondja. Ő ma az egyik első, aki magabiztosan beszél a tartalommarketingről úgy, hogy láthatóan első kézből tudja is, mi az.

Mitől lesz hatékony a tartalom? Attól, ha jól terjesztjük, ha nem PR-ként használjuk, ha szórakoztat és ha hiteles.

13:46 - Most viszont valami értelmes téma jön végre, Pácsonyi Daniella (NLCafé) ugyanis a tartalomgyártásról fog beszélni: arról, hogyan egyeztethetőek össze a megrendelők és a felhasználók igényei.

13:45 - "Összevissza beszéltek, láthatóan felkészületlenül, a közönség mégis megtapsolta őket." Ezt most csak azért írtam le, mert Zsolt így zárta le a taps után, hogy kerülnének bele most a médiába, meg hát egyet is értek.

13:34 - Zsolt arról beszél, náluk nincs átjárás a szerkesztőségi tartalom és a sales között, szigorúan. Ezután lényegében hosszan arról beszélt, hogy kreatív kampánnyal, gerillamarketinggel, hasonló megoldásokkal be lehet kerülni ingyen a médiába, csak nem biztos, hogy érdemes - mert lehet, hogy tökéletesen irreleváns lesz a megjelenés.

A gond az, hogy szerinte általános érvényű, hogy "nem éri meg ingyen bekerülni a médiába", amivel messze nem érthetek egyet. Attól még, hogy valakinek irreleváns bekerülni a 444-re, bőven hasznos lehet számára az iparági szaksajtó.

13:23 - Az elmúlt 15 évben mosódott el a vonal a tartalomfajták között, jobban mondva jelentek meg az újfajta tartalmak. Akkor még csak szerkesztőségi tartalom és reklám létezett, mondja Uj Péter, ma már azonban más a helyzet.

13:21 - Déjà vum van, Uj Péter beszélgetni fog Erdélyi Zsolttal arról, be lehet-e kerülni ingyen a médiába. Pár hónapja Uj Péter ugyanerről beszélgetett valamelyik konferencián, de már nem emlékszem, melyiken, úgyhogy inkább folytatom szépen a közvetítést.

13:18 - Milyen viszonyban van hát egymással a content marketing és a natív hirdetés? "Nem olyan rosszban, mint gondolnánk", halljuk. Hosszabb felfutás vs. azonnali hatás, pontosabb célzás vs. nagyobb elérés, összetett vs. egyszerűbb hatás, nagyobb kontroll vs. kiszervezett felelősség, mérhetőség vs. hit - ezeken a pontokon különböznek elsősorban. Persze a kontentnél a kreativitás nagyobb, a költség viszont arányosan alacsonyabb, szétterül. A natív kampány belátható.

13:15 - A natív hirdetések nagyságrendekkel több embert érhetnek el, azonban csak alkalomszerűen. A tartalommarketing-program (ahogy Pécsi Ferenc mondja) évekig is eltarthat - ebben mondjuk tökéletesen igaza van, épp ezért éri meg sokkal jobban saját üzleti blogot írni, mint PR-cikkekre szórni a pénzt.

13:11 - Előadásának témája: "Hol a helye a natív hirdetésnek a tartalomstratégiában?" Elmondja, hogy a natív hirdetés lehet például szponzorált tartalom (PR-cikk). Része a tartalomfolyamnak, de nem a saját felületeinken jelenik meg.

Azt is mondja, hogy a tartalommarketing-kampány mint olyan, nem értelmezhető, de ezt én nem tudom értelmezni.

A natív hirdetésért fizetni is kell, míg a tartalommarketingért nem, ezt szintén furcsának találom, mert azt azért tudjuk, hogy a tartalom nincs ingyen - csak ha úgy értelmezzük, hogy mindent magunk állítunk elő, és az időt, munkát nem számoljuk.

13:10 - Pécsi Ferenc következik, aki mindjárt az elején helyre tesz egy valóban fontos dolgot: a natív tartalom és a tartalommarketing közé nem tehetünk egyenlőségjelet, a termékelhelyezés például minden, csak nem tartalommarketing.

13:03 - Rusvai Richárd beszél egyébként, mégpedig arról, hogy mi mindenre lehet használni a tartalommarketinget - például brandépítésre, edukációra, leadgenerálásra, és úgy általában mindenre.

FollowAnna beauty vlogger egy videóját láthatjuk, amiben a Roventa egy terméke jelenik meg - nagyjából negyedórányi hajcsavargatásból áll és 52 ezren látták. Csak azért emelem ki, mert vele már mi is dolgoztunk, szintén rendkívül jó eredménnyel.

13:00 - "Egyre kevésbé fogyasztunk hosszú tartalmakat", hangzik el a tartalommarketinges teremben. Ezzel most nem szállok vitába, inkább csak elmondom, hogy a hosszú, szakmai tartalmaknak igenis van létjogosultsága, tudjuk, hogy rendkívül hatékonyak lehetnek, mivel minden kérdésre válaszolhatsz, jól célozhatod a kontentet.

12:30 - Most pedig egy kis kényszerszünetet tartok. A hihetetlen érdeklődés a sárga teremben azzal járt, hogy energiának a közelébe se jutottam, úgyhogy most a hallban stoppoltam le két konnektort egy szegény állólámpa elől.

Fent közben a natív reklámokról van szó, de eléggé bevezető szintű előadások mennek, a mibenlétüket boncolgatják, erről pedig mi már írtunk igen sokat, itt például pont a natív vs. kontent témáról én. Nemsokára folytatjuk, rengeteg érdekes előadás van még hátra.

12:26 - Sas István kicsit elhúzta az előadást, ezért Kádár Timiről közben pont lemaradtam, de ha találkozom vele még, akkor kifaggatom az előadásáról.

Update: Timi volt oly kedves, és megírta, hogy előadásán ajándéktárgyakat mutatott be, amelyeket sokszor teszteltek, és amelyekkel sikeresen növelték a forgalmat. Fő üzenete az volt, hogy az ilyen ajándéktárgyak iránt ugyanúgy fel kell kelteni az igényt, a vágyat a vásárlókban, mint a termékek esetében,be kell mutatni az előnyeiket és így tovább.

A tartalommarketing teremben megtudhattuk még, hogy egyetlen komolyabb érzelmi ráhatás többet ér ezer érvnél, amelyek egyébként is csak a kétségeket erősítik (ez utóbbival azért vitatkoznék). Láthattunk sok emocionálisan erős reklámfilmet. Összegezve: hassunk az érzelmekre, serkentsük a dopamintermelést. Ez utóbbi ugyanis igen erősen stimulálja az agyat, így kiválóan alkalmas arra, hogy a brandépítésben alkalmazzuk.

12:25 - Mindenek előtt tehát a "hogyan hassunk az érzelmekre" témakörben,az AVON a Nőkért:

11:54 - Az emotional branding szemléltetésére az avonanokert.hu reklámját láthatjuk, ami egyébként baromi jó, amint laptophoz jutok, beágyazom.

A gondom az, hogy bár ez egy kiváló téma és előadás, a tartalommarketing teremben Sas István nonstop tévéreklámokat vetít. Mindegy, fogjuk fel videomarketingnek és esetleg belefér.

Szóval. A neuromarketinges vizsgálatokból kiderül, hogy agyunkban jóval korábban megszületik a döntés, mint hogy bennünk tudatosulna - az érzelmekre hatni ér.

11:48 - Sas István következik, ezúttal szerencsére nem a tartalommarketing sunyiságáról, hanem az érzelmek alkalmazásáról fog beszélni.

A tartalommarketing teremben egyébként óriási a tumultus, ezt a bejegyzést a falhoz szorulva, mobilon írom, kint tömött sorok. Igen örömteli ez a hatalmas érdeklődés a témák iránt.

11:19 - A jó történetnek van konfliktusa és feloldása. Utóbbira jó eszköz a humor. A lényeg, hogy jelenjenek meg a pozitív érzések, amelyek kitágítják az olvasók cselekvési horizontját.

A történet mindig az első mondattal indul. Ha szabadkozunk, bocsánatot kérünk, nyilvánvalóvá válik, hogy nem hiszünk, nem bízunk a saját történetünkben - csak meséljünk.

A hallgatóság, a befogadók kapjanak szerepet a történetben, vagyis tudjanak valamihez kapcsolódni benne.

Történetmesélési technika, tipp: párbeszédesíts! Könnyebben fogyaszthatóvá teszi a sztorit.

Legyen a történeted hihető - nem feltétlenül igaz. De legyen meg az összhang, kerüld a hiteltelenséget.

11:13 - A történetmeséléssel kapcsolatos leggyakoribb félelmek:

• Nekünk nincsenek történeteink.
• Nem látjuk a történetek célját.
• Nem tudunk jól történetet mesélni.

Pedig ez fejleszthető készség, rengeteg forrással (magánélet, sikerek, fiktív történetek, üzleti, iparági történetek stb.). És hogy milyen céllal mesélj? Van például a "ki vagyok én?" történet, amivel a figyelmet ragadjuk meg. De lehet a cél az is, hogy tanítsunk, hogy egy érzést átadjunk, hogy cáfoljuk a kimondatlan ellenvetéseket, vagy hogy víziót tárjunk a befogadó elé.

11:08 - Miért szeretjük a sztorikat? Ezt boncolgatja egy percen belül Győrffy Kinga.

A történetekről azt tanítják nekünk, hogy azokat tartsuk meg magunknak, a magánélet részeként - hogy nincs feltétlen helyük a nyíltabb kommunikációban, pláne nem az üzleti kommunikációban. Pedig nagyon is van.

Az érvelés hadviselés, és a tartalommarketingben erre szükség van. Az érv viszont nem mindenre alkalmas - arra viszont ott a történet. A történet kapcsolatot alakít ki a két fél között, közelebb hozza őket egymáshoz.

11:04 - Az üzenet akkor meggyőző, ha az illető személyiségjegyeire szabott - vagyis, perszonalizált. Aczél Petra P. Rentfrow kutatását ajánlja, amelyből kiderül, hogyan határozható meg az az 5 médiatípus, amellyel legjobban hathatunk valakire (ezt később feldolgozzuk, mert kellően érdekesen hangzik)

10:57 - Szó van arról, hogyan alakul át az egyes személyiségek szerepe - például a mai celebeké, akik fiatalabb korukban újszerűek, vágyottak, később viszont már ismerősek, megbízhatóak. Julia Roberts, George Clooney például ilyen szerepeket játszanak a reklámokban: felismertetnek, figyelmeztetnek, reflektáltatnak - "udvari bolond" szerepet játszanak, aki szolgaként informál. (Clooney például a Nespressónál.)

10:51 - Aczél Petra a személyiség és a személyesség erejéről beszél a tartalommarketing teremben. A tartalom akkor meggyőző, ha egyszerre gyönyörködtet és felismertet (ezt jóval bonyolultabban hallottuk, görög kifejezésekkel tarkítva, mathészisz + hedné egészen pontosan).

A csodálkozás erejét láthatjuk a fanpage igen sikeres kisfilmjében, ahol kisfiúkat kértek arra, hogy üssenek meg lányokat:

10:42 - Miért jó a live stream? Mert közelebb visz a felhasználóhoz, a fogyasztóhoz, érzelmileg bevonja, illetve gyors kommunikációra ad lehetőséget. Nem helyettesítheti viszont az előre elkészített videókat. Bár a Facebookon sokak szerint az idei a live stream éve lesz, érdemes csak akkor használni, ha relevanciája van, ha hozzáadott értéke van a user számára, ha problémára, kérdésre ad választ.

Mire figyeljünk live streamingnél?

• Tervezz előre: értesítsd a követőidet időben
• Foglald össze, hogy mit fognak majd látni
• Kétirányú kommunikáció: beszélgess velük, akár név szerint említve őket
• Maradj élő sokáig, hogy sokan be tudjanak kapcsolódni
• Figyeljetek a térerőre!

10:37 - A real time tartalmaknál fontos, hogy felkészülten, egy jó csapattal végezzük a kampányt. Nagy márkák esetében ilyenkor reklámszakember, szövegíró, grafikus, online marketing szakember is van a több tucat fős csapatban - persze kisebbeknél is megoldható ez, akár már néhány jó szövegíróval remek valós idejű tartalmakat készíthetünk.

Ha viszont nem adottak a lehetőségek a real time-ra, dolgozhatunk reszponzív marketinggel is: megnézzük, a felhasználók milyen tartalmakat kaptak fel, és belépünk a beszélgetésbe - ez a késés miatt kisebb eredményt hoz, de biztonsági játék, nagyobb eséllyel nem rontjuk el.

10:33 - Átjöttem kicsit a közösségi média terembe, itt épp a valósidejű tartalmakról kezdődött előadás. Ezt általában a newsjackinggel azonosítják, tévesen, mondja Varga Gábor.

Ha a márkánkat kommunikáljuk, próbáljunk meg ne azonnali sikerekre építeni, hosszú távban gondolkodjunk. Fontos üzenet egyébként, különösen, hogy én se véletlenül közvetítem élőben éppen ezt a konferenciát.

Bendgate: amikor kiderült, hogy az iPhone 6 Plus hajlik a zsebben, a KitKat azonnal rárepült a közösségi médiában, "mi nem hajlunk, mi törünk" szlogennel, ami rengeteg megosztást, lájkot tweetet hozott nekik.

Negatív példa, amikor egy irreleváns üzenettel David Bowie halálát használták ki - itthon egyébként a Media Markt lőtt mellé hasonlóan ugyanezzel, jegyzem meg.

09:58 - Több vonalon haladtunk. Lényeg a lényeg: nem becsüljük eléggé az élményekhez, vezető utat, magát a tapasztalást, a vágyakozást. Illetve az élményeket sem becsüljük, kilépünk belőlük megörökíteni azokat.

Megismerjük a tapasztalatvámpírokat: akik mások drámáját, örömét, életét figyelik, mások élményeiből táplálkoznak, miközben saját életük változatlan marad. Igazi kis lelki tréning ez, remekül rápörget arra, hogy a tartalomról beszéljünk egész nap.

Tapasztalás. Élmény. Döntés. Cselekvés. Ezek a kulcsszavak: éljük meg az életet!

09:39 - Pál Feri atya lendületével tájfunként söpri el álmosságunkat, ha az egész napot ő tartaná, azt se bánnám.

Egyébként általánosságban az élmények koncepciója felől közelítünk, majd összefoglalom a gondolatmenetet, ha tartom a lépést.

09:35 - Perceken belül elkezdődik a tartalommarketing teremben Pál Ferenc atya előadása, melynek témája: Hol az emberi befogadóképesség határa?

Pásztor Kriszta közben el is mondja, hogy összesen 127 előadás lesz ma. Persze, sok ezek közül tíz-tizenöt perces, miközben a téma sokszor saját konferenciát érdemelne, de majd kiválogatom a legjobbakat nektek.

09:10 - Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke szerint bár évek óta mélyrepülésben vannak, a helyzet nem reménytelen.

Az összes bevallott forgalom 19,96 milliárd forint, ami több mint 9 százalékos csökkenés tavalyhoz képest. A teljes költés döntő része a napilapokhoz tartozik, a dobogó második helye pedig a női lapoké.

(Jó a wifi! Egyelőre, bár még csak a sajttájnál tartunk, de ilyen erős hálózatom még nem volt konferencián, köszi, Danubius.)

09:05 - A televíziós reklámköltésekről is szó esik. 3% a növekedés, a hagyományos reklámszpotok ezen belül +4%, a nonszpot bevételek pedig (pl. termékelhelyezés) -4% eredménnyel voltak jelen. Öt év folyamatos csökkenés után egyébként 2014-ben állt meg a tévés költések csökkenése, és tavaly is kitartott a nem túl erős, de érezhető növekedés.

08:51 - Novák Péter az IAB Hungary elnökségi tagja szól bővebben a net előretöréséről "A negyedik ipari forradalom küszöbén" címmel.

A digitális reklámokra 56,17 milliárdot költöttek az ügyfelek, ez kb. 14 százalékos növekedést jelent.

Fontos még, hogy az automatizált költések is nőttek, nem is kicsit, a grafikon nézve úgy 30% lehet. Ezen belül a programmatic részhalmaz jelentéktelen szegmensből egy nagyságrenddel nőve tényezővé vált.

08:40 - Kezdődik a buli, a sajttáj mindössze 10 percet késett, ez igen biztató jel. Urbán Zsolt, a Magyar Reklám Szövetség elnöke először is arról beszél, hogy a legutóbbi növekedési adatok aránytalanok lehettek, elsősorban az állami költések miatt.

A 2015-ös reklámtorta számai:

• A tévés költések 3,15%-ot növekedtek, 51,6 milliárd forintra.
• A sajtóban elköltött pénzek 6,95%-ot csökkentek, 32,234 milliárd jutott ide tavaly.
• Az internet viszont örömtelien nagyot nőtt: 14,4%-ot, így 54,1 milliárd forintot költöttek erre tavaly - többet, mint a tévére, ami igen örömteli.
• Itt van még a DM is, ami gyakorlatilag nem változott, 0,68% volt a csökkenés, 29,3 milliárd az végösszeg.
• Outdoor: -2,98% a visszaesés, 15,141 milliárd forint.
• Ambient: +9,1%, szép bővülés, 2,68 milliárdos összeg jutott tavalyra.
• Rádió: -3,08%, 9,06 milliárd jutott ide.
• És végül a mozi, amely 20 százalékot nőtt, 1,592 milliárdra.

A végösszeg: 194,37 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy a reklámköltések 2,81%-ot nőttek tavaly.

07:37 - A tartalommarketinges blokkot a mindig remekül vezénylő Pásztor Kriszta kommandírozza majd. Az első előadás úgy két óra múlva a tartalomsokkról szól, amiért már morcos lennék, viszont Pál Feri atya tartja, úgyhogy szavam se lehet.

A mai nap legizgalmasabb kérdése: sikerül-e két év után részt vennem egy olyan hazai konferencián végre, ahol működik a wifi?

06:52 - Perceken belül útra kelek, hogy odaérjek a 2015-ös reklámtorta adatait ismertető sajttájra, ami a legkorábbi programpont. Sok változásra nem számítok a tavaly év végén a Marketing Konferencián ismertetett adatokhoz képest, de talán érdekes lesz hallani, mennyire tartják a lépést a hazai cégek.

Eközben a csapat többi tagja egy másik konferencián tart ésvagy hallgat előadásokat, vagy éppen javában dolgozik, az Evolutionről így kivételesen magányos marketingmohikánként jelentkezem be.