A mostani magyarországi taxis tüntetések egyik alakja az Indexnek adott videós nyilatkozatában azt mondta, egyik utasa elsírta magát, mikor ő taxisként jóval olcsóbban tudta elvinni: ugyanarra az útra ő 1500 forintot kérhetett el, míg az utas állítólag 11 ezret fizetett az Uberben. Megnéztük, hogyan fordulhat elő ilyesmi. Elöljáróban: valóban előfordultak több százezres uberes utak is január elsejére virradóra a világban.

Aki szilveszterkor akart Ubert fogni Magyarországon, észrevehette, hogy az applikáció 6,5-szeres szorzót is jelzett, tehát jelentősen drágábban szolgáltattak, mint a rendeleti díj szerint fix költséggel dolgozó fővárosi taxisok. Nemcsak Magyarországon reagált időszakos áremelkedéssel a növekvő keresletre az Uber: világszerte érkeztek panaszok a vállalkozáshoz, mivel a sokszor kapatos utasok észre sem vették, hogy a hagyományosan olcsóbb szolgáltató úgy próbált minél több sofőrt az utcára csábítani, hogy megtöbbszörözte az árait.

1114 dollár egy útért

Matt Lindsay igencsak meglepődött, mikor csak az utazás után tűnt föl neki, hogy a szilveszter éjszakai New York-i Uber-fuvarja 1114,74 dollárba (kb. 322 ezer forint) került egy 9-szeres szorzó miatt. Matt hazadobta a barátait, majd a saját lakása felé vette az irányt. Azt mondja, csak az utazás után kapott e-mailes nyugtán látta, mennyibe került az út. Ez életszerű lehet: az Ubernek éppen az nagy előnye, hogy nincsen készpénzforgalom, egyetlen gombnyomással fizetünk a telefonos applikációban.

Az utas panaszára végül az Uber az összeg felét visszautalta.

Más is hasonlóan járt: egy 33 kilométeres Los Angeles-i út például a 7-szeres szorzó miatt 900 dollárba (kb. 260 000 Ft) került Alan Dumpitnek. Itt visszatérítésről sem lehetett szó. Ez sem túlszámlázás volt: az Uber szerint ők jelezték a megnövekedett díjtételt.

Persze van, amikor az app hibádzik: Jaime Hessel egy 11 km-es útra fizetett 16 ezer dollárt (4,6 millió forint), de itt hamar észrevették a programhibát, és visszaadták a pénzt.

A férfi, aki 250 ezer dollárt keresett Uberezéssel

A sofőrök nem maguk választják meg, mennyit kérnek az útért, így elvileg van fölső korlátja a keresetüknek: szolgáltatóként nem végtelenül skálázható a jövedelmük, hiszen csak egységnyi időt tudnak az utakon tölteni (és nekik is csak 24 óra egy nap).

Van azonban olyan Uber-sofőr, akit az amerikai Forbes is bemutatott: Gavin Escolar tavaly 250 000 dollárt, azaz mintegy 72 millió forintot keresett uberezéssel. Az üzleti modell azonban nem egyszerűen a vezetés: a férfi észrevette, hogy az Uber-utasok sokkal érdeklődőbbek, többségük szívesen beszélget a sofőrrel. Ezt fordította a saját hasznára: beszél nekik ékszerészeti vállalkozásáról, és az utasok jelentős része ezután vásárol is nála valamit.

„Miért adjak nekik csak egy névjegyet, ha meg is mutathatok néhány ékszert?” – kérdezi, és a modell működik.

Közel egy éve írtam arról, hogy a hagyományos taxizás elvérezni látszik a közösségi személyszállítás ellen. Akkor még nem volt olyan könnyű uberes autót fogni, mint manapság. Sofőrként is kipróbáltam az akkori Wundercart (ma már Wunder néven csak költségmegosztásos ingázást enged az applikáció: munkahelyünkre be és onnan haza tudunk utazni ezerforintos összeg körül, tehát nem bármilyen szabadon választott célhoz), 50 utat tettem meg, és ezen idő alatt egy potenciális ügyféllel cseréltem kártyát, valamint vittem valakit a Google-től, aki érdekes (cikknek való) információkat mondott. Tehát 50-ből legalább 2 utamnak extra haszna volt.

A mostani taxistüntetés ugyannyit ér el, mint a többi országban: az Uber ismertsége növekszik. Épp pár perce kaptam levelet az RT 5 Taxi Holding Kft. (a Budapest Taxit üzemeltető cég) ügyvezetőjétől, hogy céges kártyánkat most már másik cége, a Budapest Taxi Kft. üzemelteti.

Mikor pár hónapja a marketingesükkel beszéltem, szóba került az Uber is. Mondtam, hogy bár a rendelet köti a kezüket, egy hasonlóan hatékony applikáció versenyképessé tehetné őket. Mire mondta, hogy de hát van ilyen: és azóta használom is. Sokkal butább, kevésbé kényelmes és regisztrálni is nehéz bele, de mindig kapok autót.

Ha ügyesen szervezett tüntetésről lenne szó, nem valami betiltásáért küzdenének: az eleve rossz reputációjú taxis társadalomnak egyáltalán nem tesz jót, ha pár tagjuk üvöltve üldözi a lezárt úton a vélt uberes sofőröket. Sokkal előre mutatóbb lenne több értéket ígérni: például azért tüntetni, hogy ők is adhassanak kedvezményeket a többet utazóknak, és inkább a buszsávban gyorsabban közlekedő taxik előnyeiről beszélni az üzleti utasoknak.

De nehéz összetartást feltételezni egy olyan iparban, ahol a Budapest Taxit a vetélytársai pusztán azért is feljelentették, mert utazásonként 25 forint (!) értékű pontot ad a SuperShop-kártyabirtokosoknak. Amíg ez a gondolkodás húzódik meg a piaci szereplők között, nehéz elhinni, hogy sikerülhet közösen artikulálniuk azokat az előnyöket, melyekkel bírnak.

Az Uber és a taxizás nem vetélytársai egymásnak, mert egészen más célközönségre lőnek (az Uber számlának nem nevezhető nyugtáit be sem tudjuk fogadni cégként). Csak ez sajnos a tüntető taxisok számára talán nem is világos.